Húsvét
Húsvét - a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, emellett a tavasz köszöntésével, az élet megújulásával, a termékenységgel is szorosan összefonódik. Mozgó ünnep, időpontja március 22. és április 25. közti vasárnapra esik. Legismeretebb jelképe a tojás. A negyvennapos böjt után sonkát, tojást, kalácsot esznek az emberek. A csibe, a bárány, a kacsa az újjászületést jelképezik, a nyúl valószínúleg a termékenység jelképe.
Húsvét hétfő a locsolkádás napja. Régen a kút vizével, vödörből locsolták a legények a lányokat (vagy a patakban mosdatták meg őket), akik kézzel festett hímes tojásokat adtak ajándékba, majd tánc és mulatság vette kezdetét.
A lányok, asszonyok komatálat készítettek, elküldték egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital került. Ezzel örök barátságot kötöttek, s ettôl kezdve komának szólították egymást.
Óvodai feladatok:
- Az ünnepre felkészíteni a gyerekeket. Rövid elbeszélés húsvéti képek alapján az ünnep lényegéről (mit ünneplünk), a jellemző szokásokról (húsvéti köszöntés, locsolkodás, zöldágjárás).
- Esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése.
- Nyelvi kifejezőkészség fejlesztése fogalmak megismertetésével (koma, mátka, íróka, berzselés).
- Közösségi érzés fejlesztése.
- A néphagyomány, a népszokások megismertetése, ápolása.
- Ünnepi hangulatkeltés, ünnepi készülődés.
- A figyelem fejlesztése a játékszabályok betartásával.
- Teremdíszítés, asztal-, ablak-, ajtódísz készítése, nagytakarítás, nyuszifészek készítése, locsolóversek tanítása, tojásdíszítés
- Lehetőség: látogatás egy baromfiudvarba - lakói, gondozásuk, hasznuk (állathangok felismerése)
Tevékenységek:
- Az időjárás hatása az élőlényekre. A növények és állatok élete tavasszal. Tavaszi munkák, tavaszi virágok. Aranyvessző, gyümölcság hajtatása.
- Tisztaság, rend fontossága.
- Tojásmúzeum meglátogatása.
- Komatál a szomszéd csoportnak főtt tojásból és friss zöldségből.
- A tojások felhasználásának módjai.
- Tojásfestési technikák, eszközök megismerése.
- Ismeretek a díszítőanyagokról levelek, papír, tojáshéj, fonal.
- Húsvéthoz kötődő állatokkal való ismerkedés.
- Tojás festése
- Barkácsolás tojástartóból
- Nyuszifüzér készítése, dekoráció készítése papírból
- Só-liszt gyurmából tojások készítése
- Tojásforma díszítése tépéssel, ragasztással, festéssel, színezéssel, magokkal
- Csibe, nyuszi készítése papírból, teste fonal pompomból
- Tojástartó készítése pl. tyúkos fészek, vagy tojást ölelgetős nyuszi
- Mintázás: tyúk, csibe, kacsa, tojás, nyuszi, barka
- Bárány, farkas készítése gyapjúból
- Virágkoszorú készítése
- Állathangok felismerése
Nyuszis verseny
Váltóverseny:
- Páros lábon szökdelés a bójáig, futás visszafelé.
- Pókjárás, ölben plüsnyuszi, visszafelé futás.
- Nyusziugrás oda-vissza
- Kanálba tojást rakunk, és ezt egyensúlyozzák végig a pályán
- Répagyűjtés (annyi répát teszünk a bójához, ahány gyerek van a csapatban, és egyesével át kell hozzák a kiindulóhelyhez)
Dalok:
- Hová mész te, kis nyulacska
- Nyuszi Gyuszi
- Nyuzsi ül a fűben
- Kinn a bárány, benn a farkas
- Pösze nyuszi (Karsai Gizella)
- Bújj, bújj, zöld ág
- Komatálat hoztam
- Hol jártál, báránykám?
- Én elmentem a vásárba
- Erdő szélén házikó
- Beültettem kiskertemet
Mesék:
- A nyulacska csengettyűje
- A kelekótya kiskakas
- A nyúl meg a káposzta
- A szegény ember állatai
- A tyúk és a tojás
- A király nyulai
- Zelk Zoltán: A három nyúl
- A csipogó hímes tojás
Húsvéti matematika
Segítsünk a nyuszinak a tojások szétosztásában! Először is szedje össze a (kisgyerek) nyuszi a tojásokat, amit előzőleg eldugunk. Lehet hideg - meleg játékkal is, vagy helyek, névutók meghatározásával. Amikor megtalál 1-1- tojást, mindig megszámolja, mennyi van. Ha meglesz mind az 6, ossza el 2-3-4 fészekben. Próbáljon ki minden variációt az osztásra, közben folyamatosan számláljon, hol van több/kevesebb. Majd a nyuszi megéhezhet a sok munkában, meg kell etetni. Ehhez répákat kell gyűjteni a répaföldről. Ez is folyamatos számlálásra ad lehetőséget.
Ötletek
Versek:
Ákom-bákom, berkenye,
szagos Húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
visszük már a kalácsot!
Ujjmozgatók:
-Szürke bundás kicsi nyúl,
Tapsi füle lekonyul,(az ujjakkal fület formázunk a fejük mellett, majd mutatjuk, ahogy lekonyul)
Meglapul a szénába, (leguggolunk)
Meg se mozdul négy lába!
-Mezőben egy nyuszika (Az egyik kezünk hüvelyk- és gyűrűsujját összekapcsoljuk, a mutató- és középső ujjunkat mereven feltartjuk: ez a nyúl)
orrát messze feltartja,
s mert biz' éhes őkelme,
keresi, mit ehetne.
Talált egy fej káposztát,(A másik kezünket ökölbe szorítjuk: ez a káposzta)
csapjunk egy nagy lakomát!
Mohón ette, amíg volt,( a "nyúl" rágcsálja a "káposztát")
míg az egész elfogyott.
S most,hogy végre jóllakott,
szépen hazaballagott.( a "nyúl" lassan ballag az asztalon)
Devecsery László: Nyuszi-játék
Hímes tojás,
bársony barka,
aprócska a
nyuszi farka...,
ám ez cseppet
sem zavarja,
hogy aprócska
az ő farka,
de a füle hosszú ám,
szép húsvétot,
kis komám!
Tali Gitta Húsvét közeleg
Füles nyuszi hoz meleget,
elűzte a hideg telet.
Nap ragyogja be a tájat,
madárhad lepi az ágat.
Húsvét is jön nemsokára,
örül ember fia s lánya.
Sarkady Sándor: Húsvéti felelgetős
- Szabad-e locsolni
Húsvét örömére?
-Egy vödör kútvízzel,
Ebadta legényke?
-Rózsa harmatával,
Harmatozó rózsa!
-Szagos rózsavízért
mit adjak adóba?
-Bolyhos barkavesszőt,
hímes tojást kettőt.
-Itt a barkavessző,
cifra tojás, kettő.
-Csók is dukál, három!
-Tőled nem sajnálom!
Csukás István: Nyuszi mese
Nyuszi, nyuszi vígan játszik,
csak a két nagy füle látszik.
Hajnal óta ugrál sorba
rekettyébe, sombokorba.
Estére már nem bokázik,
iheg-liheg lassan mászik,
meg is eszik tíz-húsz torzsát,
vizet iszik három dézsát.
Kleofás, a didergő kis tojás
Volt egyszer egy kis tojás,
úgy hívták, hogy Kleofás.
Bimm-bamm, dáridom.
Megvette egy nyuszika,
nyuszi-lány volt: Zsuzsika.
Bimm-bamm, dáridom.
Megkérdezte Zsuzsika:
"Kell-e neked szép ruha?"
Bimm-bamm, dáridom.
"Persze-mondta a tojás-,
fázik ám a Kleofás!"
Bimm-bamm, dáridom.
Befestette Zsuzsika,
a húsvéti nyuszika.
Bimm-bamm, dáridom.
Nem fázik már a tojás:
a zöld bundás Kleofás!
Bimm-bamm, dáridom!
Locsolóvers
Rózsa, rózsa, szép virágszál,
szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
meglocsollak, illatozzál!
Rajzolok egy kerekecskét
Rajzolok egy kerekecskét,
gömbölyűre, mint a zsemlét,
kerekecskén kis gombocska,
akárcsak egy baba volna,
gombocskának két nagy füle,
vajon mi néz ki belőle?
Bajuszkája, farkincája,
kerekecske, gombocska,
itt csücsül a nyulacska.
Osvát Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles
Gyalogösvény,
patakpart.
A hét nyuszi
hova tart?
Versenyre kel
mind a hét.
Bajnoki cím
lesz a tét.
Megkapja
a legjobb futó,
legfürgébben
futni tudó.
Figyelik fák,
füvek őket,
tengelicék,
barna őzek.
Bámulja
hét vörösbegy,
hangyák közül
nem is egy!
Lesik, melyik
lesz a bajnok.
Melyik kapja
a sok tapsot?
Futóverseny
a javából!
A cél sincs már
messze, távol.
Ekkor bukkan
fel egy ember,
mint a sas,
oly éles szemmel,
vállán puska,
zsákmányra les.
No, hét nyuszi,
hű, most mi lesz?
Felneszelnek
ám a nyulak.
Hol lelhetnek
egérutat?
És egy röpke
pillanat -
hét nyúl
hétfelé szalad.
Így maradt a
vadász hoppon -
egy szerre
száz fán, bokron
felzengett a
madárének,
madárének
örömének.
Megszólalt a
róka, farkas,
mackó, mókus,
őz, a szarvas:
- Lám, lám, a hét
tapsifüles
milyen fürge,
milyen ügyes!
Megérdemli
mind a tapsot.
Éljen a hét
futóbajnok!
Húsvéti népszokások
A népi hagyományok szerint Húsvét ünnepe virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Húsvét minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.
Húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása.
A népszokások jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.
Barkaszentelés
A tavaszi ünnepkört kezdő virágvasárnap a barkaszentelésről volt híres. Varsányban például azt tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán.
Locsolkodás
Húsvét egyik legnépszerűbb szokása. A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545 áprilisából származik, mely szerint akkoriban még szó szerint megfürösztötték a lányokat. A XVIII. századi erdélyi leírások már csak vedrekkel való öntözésről tudósítanak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Tojásfestés
A tojásadás szokásának keletkezésére utaló adat nem áll rendelkezésre, tény, hogy a XVIII. században már nem csak a locsolásért járt, hanem egyébként is ajándékozták. A tojás hímzése, megírásának szokása is kialakult már ekkorra, de nem mindig cifrázták meg valamennyi tojást, sok esetben csak a kedves kapott hímest. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. Nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.
Kiszehordás, villőzés
Virágvasárnaphoz kötődött jellegzetes palóc szokás a kiszehordás, a villőzés is. Egy szalmabábút kivetettek a szomszéd község határára, hogy saját falujukat ne érje baj, elkerüljék az ártó szellemek és a betegség az évben. Néhány Nyitra megyei faluban a kiszejárást villőzés, téltemetés követte. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, abban a hitben, hogy a villő a tavasz hírnöke, a zöldellő ágban megmutatkozik a tavasz közelsége. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojásokkal díszítették.
Zöldágjárás
Nem csak a húsvéti, hanem általában a tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódik a zöldágjárás, a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. Ez a játék a fiatal lányok és legények tavaszköszöntő rituális hagyománya volt. (Bújj, bújj, zöld ág)
Kakaslövés
Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek íjjal és nyílvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét.
Cseh és szlovák szokás
A húsvéti népszokások közül a locsolkodás, cseh és szlovák levelezőlapokon a fűzvesszőből font korbáccsal vagy virgáccsal való megveregetés (ez a szokás a hazai szlovákok körében is dívik) vidám jelenetei is megjelennek a lapokon, sőt a zenészek is, annak a szokásnak az emlékére, hogy ilyenkor a muzsikusok házról házra jártak.
Tisztítási rituálék
A nagypéntekhez kapcsolódó tisztítási-tisztulási rituálék tájegységenként változtak a patakban történő fürdéstől kezdve egészen a porta rituális felsepréséig, amely mindig a házzal ellentétes irányban történt. Göcsejben a gazda, vagy gazdaasszony kora hajnalban meztelenül, pálcával a kezében körülfutotta a házat, miközben ezt mondta: „Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”. Azért zavarták a füstös kémény felé az ártó dolgokat, mert hajdanában nagypénteken, Krisztus halálának emlékére kioltották a tüzet, akinél mégis égve maradt, az megérdemelte, hogy rászabaduljon a rontás.
Határjárás
A férfiak a templom előtt gyülekeztek és bejárták a falu határát. A határjárás alatt zajongva, kereplőzve sőt, helyenként lövöldözve és időnként beszédeket mondva űzték el a gonoszt a határból.
Komatálküldés
A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.
Egyéb szokás
Nagypéntek napján lehullott a titok leple, ekkor kiderülhetett, hogy kik a falu boszorkái. Ehhez arra a fakanálra volt szükség, amivel a festéket kevergették a húsvéti tojáshoz. Erre kellett egy lyukat fúrni, s aki ezen átnézett a templomban mise közben, megláthatta, ki a boszorkány.
Egyházi szokások
A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.
Húsvéti ételek
Húsvét ünnepének étrendje is jellegzetes. Első a bárány, a zsidóság Egyiptomból való menekülésének emlékére. Másik eledel a tojás, az élet ősi szimbóluma, mely a kereszténységnél új tartalmat kapva, a feltámadás jelképe lett. Újabb keletű húsvéti étel a sonka és a kalács.
Húsvéti szimbólumok
Tojás
A teremtés, az újjászületés, a termékenység legősibb szimbóluma. Számos természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyeseknél az istenek születtek tojásból. Egyes kultúrákban a halottak mellé temették, így jelképezvén a lélek újjászületését.
Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek.
Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust. A húsvéti tojásokkal játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét.
Díszítése főleg Kelet-Közép- és Kelet-Európában érte meg a XX. századot. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban, a tojáshímzés népi iparművészetté nőtte ki magát. A díszítés technikáit különböző tanfolyamokon, művelődési házakban, iskolákban lehet elsajátítani.
A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Húsvét vasárnapján piros tojást helyeztek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben.
A díszítésre használt minták tájanként, sőt országonként változóak. A Magyarországon használt minták általában geometrikusak, rámásak. A díszítmények lehetnek tulipánok, fenyőágak, rózsák, almák. A minták jelentését a tojáshímző asszonyok ismerik a legjobban.
Barka
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, gyógyszerként lenyelve pedig elmulasztotta a torokfájást. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja.
Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel.
Csibe
A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelőtt sokak élménye lehetett, míg napjainkban, amikor a reprodukció feladatát a „csirkegyárak” vették át, a kikelő vagy naposcsibe hovatovább egzotikumként jelenik meg. A tojásból kikelő kiscsirke vagy más madár is szerepel az üdvözlőlapokon. Gyakran kosárban ülve, s nemegyszer több tojással körülvéve.
Bárány
Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is akadtak. A húsvéti bárány mint jelkép kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi
Nyúl
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A tojást tojó nyúl nevezetes eseményéhez a magyarság egy rigmust is költött, amely így szól:
„Tarka- barka kis nyulacska
Hogy lehettél ilyen csacska
Tyúk módjára fészket rakva
Tojást tojtál húsvét napra. ”
Egyházi húsvéti szokások
A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
Szokás volt az ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből.