Húsvét

Webnode
Húsvét - a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, emellett a tavasz köszöntésével, az élet megújulásával, a termékenységgel is szorosan összefonódik. Mozgó ünnep, időpontja március 22. és április 25. közti vasárnapra esik.  Legismeretebb jelképe a tojás. A negyvennapos böjt után sonkát, tojást, kalácsot esznek az emberek. A csibe, a bárány, a kacsa az újjászületést jelképezik, a nyúl valószínúleg a termékenység jelképe.
Húsvét hétfő a locsolkádás napja. Régen a kút vizével, vödörből locsolták a legények a lányokat (vagy a patakban mosdatták meg őket), akik kézzel festett hímes tojásokat adtak ajándékba, majd tánc és mulatság vette kezdetét.
A lányok, asszonyok komatálat készítettek, elküldték egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital került. Ezzel örök barátságot kötöttek, s ettôl kezdve komának szólították egymást.

 

Óvodai feladatok:

  • Az ünnepre felkészíteni a gyerekeket. Rövid elbeszélés húsvéti képek alapján az ünnep lényegéről (mit ünneplünk), a jellemző szokásokról (húsvéti köszöntés, locsolkodás, zöldágjárás).
  • Esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése.
  • Nyelvi kifejezőkészség fejlesztése fogalmak megismertetésével (koma, mátka, íróka, berzselés).
  • Közösségi érzés fejlesztése.
  • A néphagyomány, a népszokások megismertetése, ápolása.
  • Ünnepi hangulatkeltés, ünnepi készülődés.
  • A figyelem fejlesztése a játékszabályok betartásával.
  • Teremdíszítés, asztal-, ablak-, ajtódísz készítése, nagytakarítás, nyuszifészek készítése, locsolóversek tanítása, tojásdíszítés
  • Lehetőség: látogatás egy baromfiudvarba - lakói, gondozásuk, hasznuk (állathangok felismerése)

Húsvéti projektek

Tevékenységek:

  • Az időjárás hatása az élőlényekre. A növények és állatok élete tavasszal. Tavaszi munkák, tavaszi virágok. Aranyvessző, gyümölcság hajtatása.
  • Tisztaság, rend fontossága.
  • Tojásmúzeum meglátogatása.
  • Komatál a szomszéd csoportnak főtt tojásból és friss zöldségből.
  • A tojások felhasználásának módjai.
  • Tojásfestési technikák, eszközök megismerése.
  • Ismeretek a díszítőanyagokról levelek, papír, tojáshéj, fonal.
  • Húsvéthoz kötődő állatokkal való ismerkedés.
  • Tojás festése
  • Barkácsolás tojástartóból
  • Nyuszifüzér készítése, dekoráció készítése papírból
  • Só-liszt gyurmából tojások készítése
  • Tojásforma díszítése tépéssel, ragasztással, festéssel, színezéssel, magokkal
  • Csibe, nyuszi készítése papírból, teste fonal pompomból
  • Tojástartó készítése pl. tyúkos fészek, vagy tojást ölelgetős nyuszi
  • Mintázás: tyúk, csibe, kacsa, tojás, nyuszi, barka
  • Bárány, farkas készítése gyapjúból
  • Virágkoszorú készítése
  • Állathangok felismerése

Nyuszis verseny

Váltóverseny:
- Páros lábon szökdelés a bójáig, futás visszafelé.
- Pókjárás, ölben plüsnyuszi, visszafelé futás.
- Nyusziugrás oda-vissza
- Kanálba tojást rakunk, és ezt egyensúlyozzák végig a pályán
- Répagyűjtés (annyi répát teszünk a bójához, ahány gyerek van a csapatban, és egyesével át kell hozzák a kiindulóhelyhez)

Tojásfestő ötletek

Dalok:

  • Hová mész te, kis nyulacska
  • Nyuszi Gyuszi
  • Nyuzsi ül a fűben
  • Kinn a bárány, benn a farkas
  • Pösze nyuszi (Karsai Gizella)
  • Bújj, bújj, zöld ág
  • Komatálat hoztam
  • Hol jártál, báránykám?
  • Én elmentem a vásárba
  •   Erdő szélén házikó
  • Beültettem kiskertemet

Mesék:

  • A nyulacska csengettyűje
  • A kelekótya kiskakas
  • A nyúl meg a káposzta
  • A szegény ember állatai
  • A tyúk és a tojás
  • A király nyulai
  • Zelk Zoltán: A három nyúl

Ötletek

 

Versek:

Ákom-bákom, berkenye,

 szagos Húsvét reggele.

Leöntjük a virágot,

 visszük már a kalácsot!

Ujjmozgatók:

-Szürke bundás kicsi nyúl,
Tapsi füle lekonyul,(az ujjakkal fület formázunk a fejük mellett, majd mutatjuk, ahogy lekonyul)
Meglapul a szénába, (leguggolunk)
Meg se mozdul négy lába!

-Mezőben egy nyuszika (Az egyik kezünk hüvelyk- és gyűrűsujját összekapcsoljuk, a mutató- és középső ujjunkat mereven feltartjuk: ez a nyúl)
orrát messze feltartja,
s mert biz' éhes őkelme,
keresi, mit ehetne.
Talált egy fej káposztát,(A másik kezünket ökölbe szorítjuk: ez a káposzta)
csapjunk egy nagy lakomát!
Mohón ette, amíg volt,( a "nyúl" rágcsálja a "káposztát")
míg az egész elfogyott.
S most,hogy végre jóllakott,
szépen hazaballagott.( a "nyúl" lassan ballag az asztalon)

Devecsery László: Nyuszi-játék

Hímes tojás,
bársony barka,
aprócska a
nyuszi farka...,
ám ez cseppet
sem zavarja,
hogy aprócska
az ő farka,
de a füle hosszú ám,
szép húsvétot,
kis komám!

Tali Gitta Húsvét közeleg

Füles nyuszi hoz meleget,

elűzte a hideg telet.

Nap ragyogja be a tájat,

madárhad lepi az ágat.

Húsvét is jön nemsokára,

örül ember fia s lánya.

Sarkady Sándor: Húsvéti felelgetős

- Szabad-e locsolni
Húsvét örömére?
-Egy vödör kútvízzel,
Ebadta legényke?
-Rózsa harmatával,
Harmatozó rózsa!
-Szagos rózsavízért
mit adjak adóba?
-Bolyhos barkavesszőt,
hímes tojást kettőt.
-Itt a barkavessző,
cifra tojás, kettő.
-Csók is dukál, három!
-Tőled nem sajnálom!

Csukás István: Nyuszi mese

Nyuszi, nyuszi vígan játszik,

csak a két nagy füle látszik.
Hajnal óta ugrál sorba
rekettyébe, sombokorba.
Estére már nem bokázik,
iheg-liheg lassan mászik,

meg is eszik tíz-húsz torzsát,
vizet iszik három dézsát.

Kleofás, a didergő kis tojás

Volt egyszer egy kis tojás,
úgy hívták, hogy Kleofás.
Bimm-bamm, dáridom.

Megvette egy nyuszika,
nyuszi-lány volt: Zsuzsika.
Bimm-bamm, dáridom.

Megkérdezte Zsuzsika:
"Kell-e neked szép ruha?"
Bimm-bamm, dáridom.

"Persze-mondta a tojás-,

fázik ám a Kleofás!"
Bimm-bamm, dáridom.

Befestette Zsuzsika,

a húsvéti nyuszika.
Bimm-bamm, dáridom.

Nem fázik már a tojás:
a zöld bundás Kleofás!
Bimm-bamm, dáridom!

Locsolóvers

Rózsa, rózsa, szép virágszál,

szálló szélben hajladozzál.

Napsütésben nyiladozzál,

meglocsollak, illatozzál!


Rajzolok egy kerekecskét

Rajzolok egy kerekecskét,
gömbölyűre, mint a zsemlét,
kerekecskén kis gombocska,
akárcsak egy baba volna,
gombocskának két nagy füle,
vajon mi néz ki belőle?
Bajuszkája, farkincája,
kerekecske, gombocska,
itt csücsül a nyulacska.

Osvát Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles

Gyalogösvény,
patakpart.
A hét nyuszi
hova tart?
Versenyre kel
mind a hét.
Bajnoki cím
lesz a tét.
Megkapja
a legjobb futó,
legfürgébben
futni tudó.

Figyelik fák,
füvek őket,
tengelicék,
barna őzek.
Bámulja
hét vörösbegy,
hangyák közül
nem is egy!
Lesik, melyik
lesz a bajnok.
Melyik kapja
a sok tapsot?

Futóverseny
a javából!
A cél sincs már
messze, távol.
Ekkor bukkan
fel egy ember,
mint a sas,
oly éles szemmel,
vállán puska,
zsákmányra les.
No, hét nyuszi,
hű, most mi lesz?

Felneszelnek
ám a nyulak.
Hol lelhetnek
egérutat?
És egy röpke
pillanat -
hét nyúl
hétfelé szalad.

Így maradt a
vadász hoppon -
egy szerre
száz fán, bokron
felzengett a
madárének,
madárének
örömének.

Megszólalt a
róka, farkas,
mackó, mókus,
őz, a szarvas:
- Lám, lám, a hét
tapsifüles
milyen fürge,
milyen ügyes!
Megérdemli
mind a tapsot.
Éljen a hét
futóbajnok!

Húsvéti népszokások

A népi hagyományok szerint Húsvét ünnepe virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Húsvét minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.

Húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása.

A népszokások jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.

Barkaszentelés

A tavaszi ünnepkört kezdő virágvasárnap a barkaszentelésről volt híres. Varsányban például azt tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán.

Locsolkodás

Húsvét egyik legnépszerűbb szokása. A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545 áprilisából származik, mely szerint akkoriban még szó szerint megfürösztötték a lányokat. A XVIII. századi erdélyi leírások már csak vedrekkel való öntözésről tudósítanak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.

Tojásfestés

A tojásadás szokásának keletkezésére utaló adat nem áll rendelkezésre, tény, hogy a XVIII. században már nem csak a locsolásért járt, hanem egyébként is ajándékozták. A tojás hímzése, megírásának szokása is kialakult már ekkorra, de nem mindig cifrázták meg valamennyi tojást, sok esetben csak a kedves kapott hímest. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. Nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.

Kiszehordás, villőzés

Virágvasárnaphoz kötődött jellegzetes palóc szokás a kiszehordás, a villőzés is. Egy szalmabábút kivetettek a szomszéd község határára, hogy saját falujukat ne érje baj, elkerüljék az ártó szellemek és a betegség az évben. Néhány Nyitra megyei faluban a kiszejárást villőzés, téltemetés követte. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, abban a hitben, hogy a villő a tavasz hírnöke, a zöldellő ágban megmutatkozik a tavasz közelsége. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojásokkal díszítették.

Zöldágjárás

Nem csak a húsvéti, hanem általában a tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódik a zöldágjárás, a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. Ez a játék a fiatal lányok és legények tavaszköszöntő rituális hagyománya volt. (Bújj, bújj, zöld ág)

Kakaslövés

Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek íjjal és nyílvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét.

Cseh és szlovák szokás

A húsvéti népszokások közül a locsolkodás, cseh és szlovák levelezőlapokon a fűzvesszőből font korbáccsal vagy virgáccsal való megveregetés (ez a szokás a hazai szlovákok körében is dívik) vidám jelenetei is megjelennek a lapokon, sőt a zenészek is, annak a szokásnak az emlékére, hogy ilyenkor a muzsikusok házról házra jártak.

Tisztítási rituálék

A nagypéntekhez kapcsolódó tisztítási-tisztulási rituálék tájegységenként változtak a patakban történő fürdéstől kezdve egészen a porta rituális felsepréséig, amely mindig a házzal ellentétes irányban történt. Göcsejben a gazda, vagy gazdaasszony kora hajnalban meztelenül, pálcával a kezében körülfutotta a házat, miközben ezt mondta: „Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”. Azért zavarták a füstös kémény felé az ártó dolgokat, mert hajdanában nagypénteken, Krisztus halálának emlékére kioltották a tüzet, akinél mégis égve maradt, az megérdemelte, hogy rászabaduljon a rontás.

Határjárás

A férfiak a templom előtt gyülekeztek és bejárták a falu határát. A határjárás alatt zajongva, kereplőzve sőt, helyenként lövöldözve és időnként beszédeket mondva űzték el a gonoszt a határból.

Komatálküldés

A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.

Egyéb szokás

Nagypéntek napján lehullott a titok leple, ekkor kiderülhetett, hogy kik a falu boszorkái. Ehhez arra a fakanálra volt szükség, amivel a festéket kevergették a húsvéti tojáshoz. Erre kellett egy lyukat fúrni, s aki ezen átnézett a templomban mise közben, megláthatta, ki a boszorkány.

Egyházi szokások

A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.

Húsvéti ételek

Húsvét ünnepének étrendje is jellegzetes. Első a bárány, a zsidóság Egyiptomból való menekülésének emlékére. Másik eledel a tojás, az élet ősi szimbóluma, mely a kereszténységnél új tartalmat kapva, a feltámadás jelképe lett. Újabb keletű húsvéti étel a sonka és a kalács.

Húsvéti szimbólumok

Tojás

A teremtés, az újjászületés, a termékenység legősibb szimbóluma. Számos természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyeseknél az istenek születtek tojásból. Egyes kultúrákban a halottak mellé temették, így jelképezvén a lélek újjászületését.

Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek.

Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust. A húsvéti tojásokkal játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét.

Díszítése főleg Kelet-Közép- és Kelet-Európában érte meg a XX. századot. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban, a tojáshímzés népi iparművészetté nőtte ki magát. A díszítés technikáit különböző tanfolyamokon, művelődési házakban, iskolákban lehet elsajátítani.

A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Húsvét vasárnapján piros tojást helyeztek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben.

A díszítésre használt minták tájanként, sőt országonként változóak. A Magyarországon használt minták általában geometrikusak, rámásak. A díszítmények lehetnek tulipánok, fenyőágak, rózsák, almák. A minták jelentését a tojáshímző asszonyok ismerik a legjobban.

Barka

A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, gyógyszerként lenyelve pedig elmulasztotta a torokfájást. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja.

Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel.Csibe

A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelőtt sokak élménye lehetett, míg napjainkban, amikor a reprodukció feladatát a „csirkegyárak” vették át, a kikelő vagy naposcsibe hovatovább egzotikumként jelenik meg. A tojásból kikelő kiscsirke vagy más madár is szerepel az üdvözlőlapokon. Gyakran kosárban ülve, s nemegyszer több tojással körülvéve.

Bárány

Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is akadtak. A húsvéti bárány mint jelkép kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi

Nyúl

Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A tojást tojó nyúl nevezetes eseményéhez a magyarság egy rigmust is költött, amely így szól:

„Tarka- barka kis nyulacska

Hogy lehettél ilyen csacska

Tyúk módjára fészket rakva

Tojást tojtál húsvét napra. ”


Egyházi húsvéti szokások

A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.

Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.

Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.

Szokás volt az ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből.


Téma: Húsvét

Nincs hozzászólás.